Levonható költségek:
– Megszerzésre fordított összeg, és az ezzel összefüggő más kiadások (pl. ügyvédi díj, fizetett illeték mértéke…)
– Az átruházással kapcsolatos kiadásokat a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában. (Ingatlanközvetítő díja, reklám díja, szakértő díja…)
– Értéknövelő beruházások: Az ingatlan szokásos piaci értékét növelő, számlával igazolható kiadás. (pl. ablakcsere, gépészeti felújítás, úszómedence, riasztó…) De ide tartozik az átruházást megelőző 24 hónapban történt olyan állagmegóvási munkálat(ok) összessége is aminek a számlával igazolható együttes összege meghaladja a szerződésben rögzített bevétel 5%-át. (pl. tapétázás, festés, burkolás)
A jövedelmet ami után adózni kell, úgy kell megállapítani, hogy a bevételből levonjuk a költségeket majd… az így kapott un. számított összeget a vásárlástól/szerzéstől eltelt idő függvényében tovább kell csökkenteni a következők alapján:
A megszerzés évében: 100% (azaz nem csökkenthető) 2015
A megszerzés évét követő 1. évben: 100% (azaz nem csökkenthető) 2016
A megszerzés évét követő 2. évben: 90% (azaz 10%-al csökkenthető) 2017
A megszerzés évét követő 3. évben: 60% (azaz 40%-al csökkenthető) 2018
A megszerzés évét követő 4. évben: 30% (azaz 70%-al csökkenthető) 2019
A megszerzés évét követő 5. évben: 100% (ez már adómentes év) 2020
A már (a fentiek alapján) csökkentett összeg lesz az adóalap, aminek a 15%-át kell adóként befizetni az állam felé.
Példa az ingatlan adó kiszámításához.
Egy magánszemély 2018. évben 24 millió forintért értékesíti a 2014. évben 16 millió forintért vásárolt házát. Az adásvételi szerződés alapján a vevő a vételár összegéből 14 millió forintot a szerződés megkötésekor az eladónak átad, a maradék 10 millió forintot pedig a következő négy évben részletekben fizet meg, amelyre tekintettel még 1 millió forint kamatot is fizet. A kamatfizetésről az adásvételi szerződés rendelkezik, így beleszámít a bevételbe. Az eladó kicseréltette a külső nyílászárókat és megcsináltatta a ház szigetelését.
A munkálatok számlával igazolt költségei 3,5 millió forintot tettek ki. 2017. évben a lakás ki lett festve, amely munkálatokról 500 ezer forintos számlával rendelkezik. (Ez a munkálat állagmegóvásnak minősül, de nem lehet elszámolni, mert nem éri el a be-vétel 5 százalékát (1 250 000 forintot).) Az átruházással összefüggésben felmerült számlával igazolt költségek összesen 500 ezer forintot tettek ki.
Az ingatlan eladási ára: 24.000.000 Ft
A vevő által fizetett késedelmi kamat: 1.000.000 Ft
Bevételek összesen: 25.000.000 Ft
Az ingatlan szerzési összege: 16.000.000 Ft
Az értéknövelő beruházások: 3.500.000 Ft
Az átruházás költségeinek összege: 500.000 Ft
Költségek összesen: 20.000.000 Ft
A számított összeg (Bevételek mínusz a Költségek): 5.000.000 Ft
Adóköteles jövedelemnek minősül a számított összeg 30%-a: 1.500.000 Ft
Tehát 1.500.000 Ft-nak a 15%-át kell személyi jövedelemadóként megfizetni az állam felé.
Mikor kell befizetni?
A jövedelmet és annak az adóját, az eladás évének a személyi jövedelemadó bevallásban kell feltüntetni és az előírt benyújtási határidőre kell az adót befizetni az állam felé.
Nem kell bevallani sem az ingatlan, sem pedig a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt akkor, ha az adómentes, vagy abból jövedelem nem keletkezik!